2024. június 28., péntek, 18:10-18:45
KIÁLLÍTÁSMEGNYITÓ
„DOBOZVILÁG”
címmel kortárs dobozművek kiállítása az Első Magyar Látványtár gyűjteményéből.
KIÁLLÍTÓ MŰVÉSZEK: Albert Katalin, Ganczaugh Miklós, Makky György, Nagy Krisztina, Pátyerkó László, Prutkay Péter, Szemadám György, T. Szabó László, Újházi Péter, Zoltán Sándor
MEGNYITJA: Németh István Péter költő-irodalomtörténész.
A KIÁLLÍTÁST RENDEZTE: Vörösváry Ákos, műgyűjtő, az Első Magyar Látványtár művészeti vezetője.
MEGTEKINTHETŐ: 2024 június 28-tól 2025. március 31-ig naponta 10:00-17:00 között.
A kiállításra a belépés ingyenes.
ÁLLANDÓ KIÁLLÍTÁS: Gábor Áron festőművész, G. Heller Zsuzsa szobrász-keramikus művész, R. Törley Mária szobrászművész, T. Szabó László képzőművész.
Az állandó kiállítás megtekinthető egész évben naponta 10:00-17:00 között.
A kiállításra a belépés ingyenes.
DOBOZ/MŰVÉSZET
Kocka-, illetve téglatestformájú tárgyak, az egyik oldaluk ajtóként szolgál és kinyitható, bezárható. Sajátságuk az elrejtés és a megmutatás kettős természete, de képesek egyszer s mindenkorra eltemetni is a tartalmukat. (…) Az „elzárás”, „bezárás” fogalma értéket, értékest sejtet, amit szükséges és ajánlatos elzárva tartani. Ez felidézheti a kíváncsiságot, a beletekintés vágyát, ami vagy kinyitásra, vagy leskelődésre, kukucskálásra késztethet: hozzáférni valahogy a belső tartalomhoz.
Az egész szerkezet, a váz, a rendszer, a voltaképpeni doboz csak azért van, hogy tároló helye és kerete legyen annak a bizonyos belső fontos valaminek, ami az üvegen át látható. (…) A dolgok, a javak összeterelése, együtt-tartása, bekerítése, megóvása egy „védett helyen”: ősi ösztönökre, a védekezésre, biztonságra törekvés általános emberi tulajdonságaira utal. (…) A művész világképe, vagy annak vonatkozásai jelennek meg a dobozműben jelképes módon. Hasonlóképpen, a doboz belseje az alkotó belvilágát modellezheti. Az elzárás-kinyitás és az elrejtés-megmutatás kettőssége a személyiség és a társadalom közti kapcsolat kifejeződése, a művész magányának és kitárulkozásának ambivalenciája.
A doboz-jellegű műtárgyakat az objekt- vagy tárgyművészet körébe, illetve az asszamblázs [a tárgy-együttes/kollázs] műfajába sorolják.
*
A kortárs dobozművek jelentős hányada a tér, mint egyetemes művészeti probléma irányából közelíthető meg eredményesen. (…) A kortárs művészetben a doboz kétségtelenül személyes mondanivalók hordozója, abszolút individuális tér. Megalkotásához nem szükséges más, csak egy megfelelő affinitással rendelkező képzőművész, aki a szobrász, a festő, a grafikus, a színházi rendező és a dramaturg legjobb erényeit ötvözi a megfelelő cél, a téma szolgálatában. Így kerül minden a lehető legmagasabb színvonalon a helyére, a kompozícióba és végül a dobozba. Ettől kezdve a doboz-tér egy hermetikusan elzárt, elszigeteltsége révén kitüntetett világ. (…)
A művészettörténet első par excellence dobozosaként számon tartott művésze Joseph Cornell [1903–1972] volt, akinek műveit röviden az emlékek költői metaforáiként lehet aposztrofálni. Egy másik, a doboz specifikus formáját művelő alkotó Louise Nevelson [1899–1988] volt, aki dombormű hatású építményeibe korlátszalagokat, szék- és asztallábakat, balusztereket, ötvénydarabokat, fahasábokat épített rekeszekbe és szekrényszerűen egybe.
*
A magyar dobozművészet jeles képviselői: Bálint Endre, Szilágyi Júlia, Kováts Albert, Ujházi Péter, Swierkiewicz Róbert, El Kazovszkij, Prutkay Péter, Szemadám György, Zoltán Sándor, Bogdándy Zoltán Szultán.
A szöveg a Dobozvilág – Kortárs dobozművészet Magyarországon című kiállítás (Városi Művészeti Múzeum – Váczy Péter Gyűjtemény, Győr, 2007) katalógusa alapján, Kováts Albert és Pápai Emese tanulmányaiból vett idézetekből készült.
A borítókép Prutkay Péter alkotása
Yorumlar